Azok a fránya vírusok
Azok a fránya vírusok

Pár éve felborult az életünk, mert ha valaki elfelejtette volna az általános iskola 7. osztályos biológia tananyagot, akkor most bőven kapott emlékeztetőt arról, hogy a vírusok léteznek.

Na de nézzük csak ezeket az apró kis lényeket, akik nem rendelkeznek se empátiával, se aggyal és nem készakarva fertőzik meg pont azt a személyt, aki számunkra a legbecsesebb. A vírusok képtelenek megélni gazdatest nélkül ezért is van szükségük valamilyen élőlényre. Tehát ő egy parazita. Mivel ő maga nem sejtből áll, így kell neki olyan, aki viszont igen. Legyen az ember, állat, növény, vagy gomba, mindegyiknek meg van a maga vírusfertőzése.

Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni, akkor a vírusnak van egy külső burka és van egy belseje, amiben örökítőanyag található, ami lehet DNS vagy RNS. A legtöbb vírus az utóbbival rendelkezik, ezért RNS vírus a nevük.

Hogyan is néz ki a vírusfertőzés folyamata? Először is a gazdatestre a külső burok segítségével rátapad, majd miután bejutott a szervezetbe összeolvad a sejthártyával és bejut a sejten belülre. Ha már házon belül van, akkor a gazdasejttel elkészítteti az újabb vírus alkatrészeket, amik spontán összeállnak újabb és újabb vírusokká. Kiszabadulásuk a sejten belülről a legtöbb esetben a sejt elhalásával jár. Minél több sejt hal el, annál nagyobb problémát okoz a szervezetben.  Viszont egyes fajok DNS-e beépül a sejt kromoszómájába és a sejt osztódásakor lemásolja a vírust is és akkor már 2 vírussal fertőzött sejtünk lesz és így tovább. Ezek alvó vírusok, de sok minden tudja őket aktiválni és újabb problémát okozni.

Egyes vírusok, mint az Epstein–Barr-vírus osztódásra késztetik a gazdasejtet, anélkül, hogy az tumorrá fajulna, míg mások (pl. egyes papillómavírus-törzsek) bizonyítottan rákot képesek okozni.

Ma már bizonyítottan van lehetőség arra, hogy ezeket a sejtben megbújó vírusokat ki tudjuk vezetni a szervezetből, hogy ne tudjanak aktiválódni és később sokkal nagyobb problémát okozni.