A tej, ami régen élet, erő, egészség volt
A tej, ami régen élet, erő, egészség volt

Ezer helyről olvasni mindenfélét a tej jó és rossz hatásairól, de mik is a tények és hogyan is néz ki mindez.

Mit mondanak?

A tej a legfontosabb kalciumforrásunk, tartalmazza a hasznosuláshoz fontos D-vitamint és laktózt, azaz a tejcukrot, valamint fehérjéi teljes értékűek és könnyen emészthetőek.

Miért mondják?

Mert réges régen tényleg így volt. A táplálkozás nagy részét azok az élelmiszerek tették ki amiket otthon az emberek meg tudtak termeszteni, vagy fel tudtak nevelni. Ették a saját teremesztésű zöldségeket és gyümölcsöket, illetve a tartott állatok húsát. Itt egyértelmű volt, hogy a tehén tejét is megitták, hiszen akkor tényleg jó kálcium forrás volt, bár az emészthetősége továbbra sem volt jó, mert a B vércsoportúakon kívül más  nem képes emészteni a tejet és a tejterméket.
Igen ám, de azóta eltelt jó pár év, sőt évtized is és a leragadás, mely oly jellemző az emberekre itt is felüti a fejét. Mivel egyre több az ember a Földön, és hisznek még ebben a kálcium dúsította mesében, ezért egyre több tejet kell adniuk a teheneknek, ami nem is olyan egyszerű. Sajnos ennek ára van. Amikor a nagymama korú szépasszony ment fejni a tehenet, akkor napi szinten 7 liternél (ma 50 liter/nap) több tejet nem tudott kinyerni abból a szerencsétlen állatból. Bár ma már inkább mondhatjuk őket rossz sorsúnak, hiszen folyamatosan mesterségesen termékenyítik meg a tehenet, hiszen, ha nem szül, nincs tej sem. A szülés és az újabb vemhesség között 80-100 nap pihenőt kapnak, de a tejtermelés nem áll le. 9,5 hónapos vemhességből 7 hónapig fejik a teheneket, és a fennmaradó 2,5 hónapig csak azért nem, hogy a tej minősége az újabb ellés következtében javuljon. Viszont a rengeteg fejés, a rossz tartás, a nem megfelelő takarmányozás, mind-mind olyan hiba, amitől az állat tőgy gyulladást kap, ezt pedig kezelni kell. Ilyenkor jöhet az antibiotikum tartalmú tőgyinfúzió.

Na de mi van ez után? Az ilyen tejet az É.E.V.I  ( Élelmezés-egészségügyi várakozási idő*) értelmében meg kellene semmisíteni, hiszen emberi fogyasztásra ártalmas, viszont ez komoly gazdasági kárt okoz a tehenészetnek (kb az összveszteség 11%-a)…

Nézzünk egy hatóanyagot, amit használnak, neve Cefalexin. A Cefalexin maximális MRL értéke (2377/90/EGK EU-s jogszabály által meghatározott maradékanyag határérték)  szarvasmarhában:
– izomszövetben: 200 μg/kg
– zsírban: 200 μg/kg
– májban: 200 μg/kg
– vesében: 1000 μg/kg
– tejben: 100 μg/kg

Tehát a fentiek alapján kár lenne azt hinni, hogy nincs az állatban antibiotikum származék, hiszen van egy megengedett maximális határérték, ami sajnos nem a NULLA.

Nézzük azt, hogy a tej kezelési eljárásokkal a gyógyszerek hatóanyaga milyen mértékben változik:(M.A.Zorraquino és munkatársai kutatása)

  • 40 °C-on 10 percig történő kezelés a hatóanyagokban semmilyen észlelhető változást nem okozott
  • 83 °C-on 10 percig
    • 20% csökkenést okozott a penicillin G-nél
    • 27% csökkenést Cefalexinnél
    • 35% csökkenést Cefuroximnál
  • tejiparban használatos pasztőrözés (60 °C-on, 30perc) és a 140 °C-on 10 másodpercig UHT
    • igen szerény mértékben csökkentették az antimikrobális hatást
  • 120 °C-on 20 percig zajló hőkezelés vagyis sterilizálás
    • 65% csökkenést okozott a penicillinnél
    • 90% csökkenést a Cefalosporinoknál

Ugyanakkor miért is fontos a hőkezelés, tartósítás?

A nyers tej potenciális közegészségügyi kockázatot hordozhat a fogyasztó számára, mivel a tej összetételéből adódóan kiváló táptalajt jelent különféle mikróbáknak, kórokozóknak, mint például Salmonella, TBC, Campylobacter, E.coli.
Tehát ha valaki vidékről veszi a tejet, az is forralja fel mindenképpen és csak utána fogyassza!!!

Milyen tejeket találunk a piacon?

  • Házi-, vagy nyers tej
    • kezeletlen, hűtve tárolják forgalmazásig
    • zsírtartalma 3-5% (de lehet 6-7% is)
  • Teljes tej
    • homogénezett
    • hőkezelt
    • zsírtartalma 3,5 %
  • Félzsíros tej
    • homogénezett, hőkezelt
    • a tejzsír kb felét eltávolítják, így 1,5 – 1,8% lesz a zsírtartalma
  • Zsírszegény tej
    • homogénezett, hőkezelt
    • a tejszín nagy részét eltávolítják a tejből, így 0,5% alatti a zsírtartalma

Nézzük miként befolyásolja mindez a bélflóránkat.

Először is a bélflóra szó sokszor elhangzik az egészséges táplálkozás világában, de ugyanakkor sok embernek ez egy ugyanolyan misztikum mint a tudatalatti. Jól hangzik, sokan használják, bár kevesen értik és még kevesebben tudnak élni vele.
A bélflóra nem más, mint a belekben található flóra (baktérium csoportok, vannak köztük jók és rosszak egyaránt) összessége. Befolyásolja a táplálkozási szokás, életvitel, egészségügyi állapot. Minden embernek más a bélflórája, ami folyamatosan és dinamikusan változik. Külön „szervként” tekinthetünk rá. Itt szívódnak fel a tápanyagok, a vitaminok, tehát érthető, ha FONTOS!

Borzalmasan sérülékeny, könnyű felborítani az egyensúlyát. Problémát okozhat neki egy betegség, legyen az bakteriális vagy vírusos, de egy parazita is nagy károkat tud okozni. A bakteriális betegségekre szedett antibiotikumok hatásmechanizmusa, hogy a szervezetben található baktériumokat kipusztítja, de sajnos nem válogat, nem állítja sorba csak a rosszakat és öli meg, hanem a jókat is kigyilkolja. Tehát máris totálisan felborul a bélflóránk egyensúlya, ilyenkor gyakori az Antibiotikumhoz kötődő hasmenés (Anticiotic-Associated Diarrhea – AAD). Ja, hogy a tejben folyamatosan van antibiotikum?!!! Kérem szépen itt jön be az a tévhit, hogy ha iszol egy pohár tejet, vagy reggelire eszel egy joghurtot, kefírt sokkal könnyebben, sőt néha szaladósabban mennek az emberek wc-re, hiszen kinek van kedve ott erőlködni. Hozzáteszem az erőlködés sem normális, de majd az egy másik cikkemben helyet kap.


*Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: azon időtartam, amelynek a közegészségügy védelme érdekében el kell telnie az állatgyógyászati készítmény állatokon való rendeltetésszerű és e rendelet előírásainak megfelelő utolsó alkalmazása és a kezelt állatból származó állati eredetű élelmiszer előállítása között annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen élelmiszer ne tartalmazzon maradékanyagokat az állati eredetű élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2009. május 6-i 470/2009/EK tanácsi rendeletben megállapított maximális határértéket meghaladó mennyiségben.

 

Forrás:
1. “Calf Slaughter by Country in 1,000 Head,” Index Mundi: Animal Numbers. Accessed 7/21/2014
2. https://dairy.ahdb.org.uk/market-information/farming-data/cow-numbers/eu-cow-numbers/#.WyJg7aczaUk
3.https://zoldella.blog.hu/2018/06/15/9_teny_amit_a_tejipar_nem_akar_hogy_megtudj?layout=1%3Fdesktop
4. Dobos Attila Balázs: Szent István Egyetem, Állatorvoos-tudományi Kar Élelmiszer-higiéniai Tanszék, Antibiotikum maradványanyag tartalmú tej gátló hatásának vizsgálata gyors módszerekkel, Budapest 2014